A gyász mély érzelem, örökké változik; olyan, mint az óceán – az óceánt pedig kezelhetetlen. Találkozhatsz az óceánnal, megfigyelheted az óceánt, tisztelheted az óceánt, hajózhatsz az óceánon, akár meg is jósolhatod – bár nem mindig – mit fog tenni az óceán. Legyőz. Visszavonul. Így van ez a gyásszal is. Hatalmas, változékony dolog.
A gyász, valamely hozzátartozó, rokon elvesztésének feldolgozása ugyanolyan természetes, mint a bolygónak a víz. Belső életünk megtapasztalásainak egy része, nem csak az emberi lénynek, hanem bármilyen formájú életerőnek.
De ez még mindig szerencsétlenség, igaz? Hogy ez a közhely nem könnyíti a szívünket. Ha van támaszunk és elővigyázatos kormányosaink, újonnan kialakult rugalmassággal a felszínre tudunk jutni a gyász óceánjából. Az alábbi megerősítések a segítségedre lehetnek, amíg átesel ezen a folyamaton.
- Megengedem magamnak, hogy teljesen átérezzem ezt a gyászt (Veszteséget), a szívemben van
- Elengedem a kialakult helyzet iránti ellenállásomat
- Soha nem leszek már ugyanaz a személy, de ez így van rendjén
- Látható és láthatatlan támogatás vesz körül
- Úgy döntök, hogy meggyógyítom az én sajgó lelkemet
- Nem szándékozom visszatartani
- Azért még mindig látom a szeretetet a világon
- Átlépek a bánaton és más érzelmeken
- Bele tudok kapaszkodni a szeretetbe, és elengedem a fájdalmat
- Az univerzum felemel, segít és vezet engem
- El tudom fogadni a segítséget, amikor felkínálják
- Ma úgy döntök, hogy meggyógyulok
- Azzal adózok tisztelettel, hogy gyönyörűen élem a saját életemet
- Oly nagyon hálás vagyok azért, hogy az útjaink keresztezték egymást
- Kedves vagyok magamhoz, ahogy gyógyulok
- Az áldásaimra, a céljaimra és az emlékeimre összpontosítok
Megjegyzések
Megjegyzés küldése